A pártfogó felügyelet, mint jogintézmény a magyar jogrendszerben az intézkedések körében helyezkedik el, önállóan nem, csak más szankciókhoz kapcsolódóan, járulékosan rendelhető el.

A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.

Az Európa Tanácsnak a pártfogás szabályairól szóló R (2010) 1. sz. ajánlása a pártfogást a jogszabályban meghatározott, közösségi szankciók területéhez tartozó, illetve a közösségi szankciók végrehajtásához kapcsolódó intézményként definiálja. A pártfogás célja a társadalom védelme, az elkövető reintegrációjának elősegítése, ezért magában foglalja mindazon, a felügyelet és támogatás körébe tartozó tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek az elkövető reintegrációját szolgálják.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat évente átlagosan több mint 40.000 pártfogó felügyeletet hajt végre.

A pártfogó felügyelet elrendelésének esetei:

Kapcsolódó jogintézmény Elrendelő Az elrendelés kötelező esetei
Vádemelés elhalasztása Ügyész Fiatalkorúak
Próbára bocsátás Bíróság Fiatalkorúak
Jóvátételi munka Bíróság Fiatalkorúak
Felfüggesztett szabadságvesztés Bíróság Visszaesők, fiatalkorúak
Feltételes szabadság Büntetés-végrehajtási bíró Visszaesők, fiatalkorúak, életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételesen szabaduló
Javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás Büntetés-végrehajtási bíró Fiatalkorúak

Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvény rendelkezései értelmében 2014. augusztus 9-től a pártfogó felügyelői szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó, a pártfogó felügyelet végrehajtása körébe tartozó tevékenységek közül a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatok végrehajtása a büntetés-végrehajtás szervezetéhez került át.

A pártfogó felügyelet jogintézményét a magatartási szabályok töltik meg egyedi tartalommal. Az általános magatartási szabályok elsősorban az elkövető ellenőrzését, a pártfogó felügyelet kontroll funkciójának megvalósítását segítik elő, megtartásuk valamennyi pártfogolt számára kötelező. Ide tartoznak a pártfogó felügyelővel való kapcsolattartásra, a jelentkezésre, a felvilágosítás-nyújtásra vonatkozó, a határozatban előírt kötelezettségek, illetve a pártfogó felügyelő rendelkezéseinek teljesítésére vonatkozó előírások. Az ún. külön magatartási szabályok elrendelésének lehetősége teremti meg a magyar jogban a speciálisan az elkövető személyéhez, az elkövetett bűncselekményhez igazodó, a bűnismétlés esélyét növelő kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó beavatkozások alkalmazásának lehetőségét. A beavatkozások körében előnyben kell részesíteni a viselkedéskorrekciós, illetve a reintegrációhoz szükséges kompetenciák, szociális készségek fejlesztésére irányuló módszerek, illetve a helyreállító jellegű programok, technikák, például közösségi jóvátételi programok, resztoratív konferenciamódszerek, a közösségi kapcsolatok erősítésére irányuló eszközök alkalmazását.

A pártfogó felügyelet végrehajtása az egyéni pártfogolási terv alapján folyik, amely meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, a célok elérésének lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket.

A pártfogó felügyelő a pártfogolási tervben meghatározott időközönként, általában havi rendszerességgel találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot vagy segítséget nyújt a munkahelykeresésben, életvezetési, egészségügyi, szociális illetve bármely, a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén. A pártfogó felügyelői esetkezelés jellemzője a kontroll és támogató funkciók megfelelő egyensúlyban történő alkalmazása, célja az elkövető aktív felelősségvállalásának ösztönzése, a sérelem okozásával való szembesítése és a bűnismétlés kockázatainak csökkentése.

(A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 63.§, 69-71.§§, 119.§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 310.-317.§§
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 38.-56.§§)