A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezései értelmében a pártfogó felügyelők feladatköre a megelőző pártfogás tevékenységével bővül.

A megelőző pártfogás elrendeléséről a gyámhatóság határoz a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett. A megelőző pártfogás a bűncselekmény, illetve az elzárással is sújtható szabálysértés tényállása szerinti magatartást megvalósító gyermekkorúak, illetve azoknak a fiatalkorúaknak az esetében rendelhető el, akikkel szemben büntetőeljárás, illetve elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás indul. A megelőző pártfogás elrendelése meghatározott feltételek fennállása esetében kötelező.

A gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén a megelőző pártfogást minden esetben elrendelik, a veszélyeztetettség közepes fokának megállapítása esetén a gyámhatóság a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmének, a gyermekjóléti szolgálat javaslatának és az eset összes körülményének figyelembevételével dönt a megelőző pártfogás elrendelésének szükségességéről. Ha közepes kockázat esetén a gyámhatóság nem rendeli el a megelőző pártfogást, e döntését fél év múlva hivatalból felülvizsgálja.

Mivel a megelőző pártfogás célja a korai beavatkozás érvényesítése, a megelőző pártfogás alkalmazása kizárt a szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést töltő, illetve pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúak esetében.

A megelőző pártfogás kötelező tartalmi eleme a megelőző pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás. A gyámhatóság a Gyvt. alapján kötelezi a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, a megelőző pártfogó felügyelővel az általa meghatározott időközönként történő személyes találkozásra. A gyámhatóság a kapcsolattartáson kívül a gyermekjóléti szolgálat, illetve a pártfogó felügyelői szolgálat javaslata alapján magatartási szabályokat is megállapíthat. A magatartási szabályok kiterjedhetnek pl. arra, hogy a megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú, fiatalkorú kivel tarthat kapcsolatot, szabadidejét mivel töltse, illetve életvezetésén milyen módon változtasson. A megelőző pártfogó felügyelő által javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni a viselkedéskorrekcióra, illetve a szociális készségek fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozásokat, illetve a helyreállító igazságszolgáltatási, programok alkalmazását (pl. közösségi jóvátétel teljesítése, helyreállító technikák, mint például resztoratív konferenciamódszerek, mediáció használata). A megelőző pártfogás minden esetben a védelembe vétel mellett, annak keretében zajlik, így egy olyan komplex beavatkozás érvényesül, amely a megelőző pártfogó felügyelő és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának együttműködésére épül.

A fiatalkorú ellen folyó büntetőeljárás során a megelőző pártfogás tapasztalatai becsatornázódnak az eljárásba, mivel az ügyész számára a pártfogó felügyelő összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt készít, amelyben összegzi a megelőző pártfogás tapasztalatait. Az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményben foglaltak segíthetik az ügyészt a döntéshozatalban, a fiatalkorú esetében leginkább adekvát büntetőjogi reakció meghatározásában.