8.4. Intézkedések a bűnismétlés megelőzése érdekében

4.1.    A fiatalkorú és fiatal felnőtt pártfogoltakat, valamint a megelőző pártfogásban részesülő gyermekeket célzó értékrend-korrekciós csoportfoglalkozások fővárosi és megyei kormányhivatalok gyakorlatába való beépítésének támogatása céljából módszertani útmutatót kell kidolgozni.

  4.2.    Az értékrend-korrekciós csoportfoglalkozások módszertanát multiplikálni szükséges a helyreállító igazságszolgáltatás rendszerében, amelynek megvalósításához legalább 5 megyében páros csoportvezetésre alkalmas pártfogó felügyelőket kell képezni.

  4.3.  A pártfogó felügyelet tartama alatt előírt külön magatartási szabályok társadalmi integrációs szerepének vizsgálatára alkalmazásuk gyakorlatáról, jóvátételi jellegükről, valamint végrehajtásuk eredményességéről elemzésen alapuló beszámolót kell készíteni

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács részére szakmai-és pénzügyi beszámoló került megküldésre 2017. március 6-án.

8.4.2. B

A kockázatértékelés fejlesztése
A pártfogó felügyelői tevékenység különféle területei a büntetőeljárás valamennyi szakaszában megjelennek. A pártfogó felügyelői munka alapvető célja minden esetben a közösség és az egyén védelme érdekében a társadalommal összeütközésbe került személy támogatása abban, hogy életét az általános normák szerint tudja irányítani. A pártfogó felügyelő feladata, hogy a pártfogoltat – képességeit erősítve – alkalmassá tegye a társadalmi együttélésre, valamint az, hogy az alternatív szankciók jelentőségét és az elkövetők társadalmi reintegrációjának fontosságát a társadalommal elfogadtassa. A pártfogó felügyelet lényeges eleme az elkövető szembesítése az általa okozott sérelemmel, és azon kockázati elemek feltárása, amelyek kiküszöbölése csökkentheti az újabb bűnelkövetés esélyét. Ez akkor működik a gyakorlatban, ha megfelelő módon megtörténik az elkövetők motivációs szintjének felmérése, a kockázati tényezők beazonosítása és az elkövetők státuszának megfelelő beavatkozások tervezése. A kontrollfunkció, illetve a támogató funkció kellő arányú alkalmazásával a beavatkozások végrehajtása is megtörténik. A kockázati tényezők beazonosításának eszköze a kockázatértékelési eszköz. A büntető igazságszolgáltatásban alkalmazott kockázatértékelési eszközök használatának alapvető célja tehát a bűnismétlés, az újabb sérelem okozásának esélyére vonatkozó prognózis felállítása.

A stratégiai pont jelentős eredményének tekinthető a pártfogó felügyelők tudásának bővítése, szemléletének formálása elméleti szinten. A gyakorlati elemek, eredmények ismertetésére a kockázatértékelés készítéséhez szükséges gyakorlati készségek (interjútechnikák, kommunikáció) fejlesztésére irányuló képzéseken került sor. A projekt keretében kidolgozott kézikönyv az elméleti és a gyakorlati tudásanyag összegzését, terjesztését szolgálja, így a projekt eredményei valamennyi pártfogó felügyelőhöz és érdeklődő szakemberhez eljutnak. Az 1250 darab kézikönyvet eljuttattuk az érintett szakma képviselőinek (bíróság, ügyészség, gyámhatóság), valamint a kormányhivatalok munkatársainak.

8.3. A bűncselekmények áldozatinak segítse, az áldozattá válás megelőzésében


NBS 8.3.3.D Az állami kárenyhítés rendszerének felülvizsgálata

Évente szükséges vizsgálati jelentést készíteni a kárenyhítési jogszabályok felülvizsgálatáról, gyakorlati anomáliákról, eljárás szempontjairól, egyszerűsítés lehetőségeiről.

NBS 8.3.2. A
A szekunder viktimizáció elkerülését szolgáló szakmai protokollok megalkotása, a működés nyomon követése és monitoringja
Az áldozat a bűncselekmény következtében lelki, fizikai, anyagi sérelmet szenvedhet, amelynek orvoslása, az áldozat bűncselekményt megelőző státuszának helyreállítása sokszor hosszú idő alatt, szakszerű segítség igénybevétele mellett valósulhat meg. Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szerveknek – különösen azoknak, akik elsőként kerülnek kapcsolatba a sértettekkel - ügyelniük kell arra, hogy a már áldozattá vált személyeket ne érje újabb sérelem az igazságszolgáltatás lassú, esetenként inadekvát reagálása miatt.

Az Igazságügyi Hivatal, mint az Igazságügyi Minisztérium jogelődje által megvalósításra kerülő fejlesztések között a szekunder viktimizáció elkerülését szolgáló szakmai protokollok megalkotása, a működés nyomon követése és monitoringja, a módszerek alap- és továbbképzések részévé tétele. A szakmai programok megvalósítása az áldozatsegítő szolgáltatások ismertségének növelését és az áldozatsegítő rendszer működésének hatékonyabbá tételét szolgálta az áldozatok bűncselekmény okozta krízishelyzetének megoldása érdekében. A másodlagos áldozattá válás elkerülésével összefüggésben a Minisztérium a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal együttműködésben kézikönyvet készített az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek részére a munkájuk elősegítése céljából. Az európai uniós szabályozással összhangban – figyelembe véve a belga és a francia tanulmányút tapasztalatait – a magyar szabályozást kiegészítő módszertani segédanyagot készített, amely hiánypótló dokumentumnak számít. 500 db kézikönyvet a juttattunk el a kormányhivatalok, az együttműködő szervezetek, és az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények részére.

NBS 8.3.2. B
A szekunder viktimizáció elkerülését szolgáló módszerek alap-és továbbképzések részévé tétele
A másodlagos viktimizáció esetén a sérelem nem a bűncselekmény közvetlen következménye, hanem az áldozatokkal a bűncselekmény során kapcsolatba kerülő hatóságok, civil szervezetek, egyházak, szakemberek áldozatokhoz való nem megfelelő hozzáállásának, viszonyulásának eredménye. Az áldozat a bűncselekmény következtében így kétszer sérülhet, először a bűncselekmény elszenvedése miatt, másodszor pedig az igazságszolgáltatási rendszer szereplőinek, valamint a rendszeren kívüli szervezetek (civil szervezetek, egyházak) nem megfelelő eljárása miatt. A szekunder károsodás sok esetben súlyosabb lehet, mint a primer.
Erre tekintettel az áldozatokkal foglalkozó szervezetek alapvető feladata, hogy a velük – első alkalommal – kapcsolatba kerülő személyekkel (áldozat, sértett, ügyfél) megfelelő módon bánjanak és eljárásuk során személyre szabott, speciális igényeket kielégítő támogatást nyújtsanak. Az áldozatoknak pedig alapvető szükséglete, hogy a bűncselekmény vagy szabálysértés elszenvedését követően a szakemberek az eljárás minden szakaszában az áldozati státuszból fakadó igényekre tekintettel lévő, megfelelő eljárást folytassanak.

Az Igazságügyi Hivatal, mint az Igazságügyi Minisztérium jogelődjénél az áldozatokkal foglalkozó szervezetekkel széleskörű együttműködés révén az áldozatokkal való bánásmód követelményrendszerét megalapozó protokoll került kidolgozásra. A protokoll kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, illetve szervezetek eljárásuk során minél inkább ügyfélbarát módon és a hivatali jelleg mérséklésével segítsenek az áldozatoknak a krízishelyzetük megoldásához. A protokoll egyúttal az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítését is szolgálja.
A Hivatal által készített – a másodlagos áldozattá válását feldolgozó – minta képzési anyag a kormányhivatalok számára segítségül szolgál, valamint továbbképzésük részét képezi. Az 500 darab képzési anyagot a jövő szociális szakembereit tanító egyetemi karok, áldozatokkal foglalkozó képzőintézmények részére megküldtük. 12 képzőintézmény vállalta továbbá, hogy a képzési rendszerébe beépíti az áldozatsegítést és a másodlagos áldozattá válás módszertanát.


NBS 8.3.3. A
Hatékonyabb rendőrség által nyújtott tájékoztatás az áldozatsegítő szolgálat által biztosított támogatási lehetőségekről

Az áldozatsegítő szolgáltatások népszerűsítése érdekében az ügyféligények felmérését követően megújuló formai és szakmai tartalmú információs anyagokat készíttetettünk, különös figyelmet fordítva az egyes áldozati csoportok (időskorúak, fiatalkorúak és külföldi turisták) speciális igényeire. Ezen túlmenően a Minisztérium a nap 24 órájában ingyenesen elérhető Áldozatsegítő Vonal és az önkéntes tevékenység népszerűsítését szolgáló információs anyagokat is rendelkezésre bocsátott. 30 000 darab differenciált – és a jogszabályi kötelező tartalmi elemeknek megfelelő – tartalommal rendelkező leporelló, 1000 darab plakát, 2 darab Áldozatsegítő Szolgálat roll-up és 150.000 darab Áldozatsegítő Vonalat és önkéntességet népszerűsítő tájékoztató anyag áll készült.
Az áldozatsegítést népszerűsítő tevékenység, és az áldozatok minél szélesebb körű tájékoztatása és elérése érdekében a hatékonyabb rendőrség által nyújtott tájékoztatás céljából a rendőrséggel együttműködésben szakmai protokollt dolgoztunk ki, melyet 10 térségi fórum keretén belül bemutattunk.

NBS 8.3.3. B
Országossá kell tenni a civil önkéntes áldozatsegítői hálózatot, az áldozatsegítő szolgálatoknál szociális munkásokat kell alkalmazni

A Stratégia kiemelt célkitűzése az áldozatsegítő szolgáltatások kiszélesítése, amelynek fontos elemeként jelentkezik az önkéntes áldozatsegítők hálózatának országossá tétele is. Célja az áldozatok elérésének jelentős javítása, a bűncselekmény folytán krízisben lévő személyekkel – meghatározott protokoll szerinti – minél hamarabb történő kapcsolatfelvétel. Tekintettel az állami áldozatsegítő szolgálat sajátosságaira a Stratégia célrendszerének megvalósítása során előtérbe kell helyezni az önkéntesek kiemelt szerepét az áldozatok elérésében, a gyors reagálásban és a helyi sajátosságokhoz illeszkedő segítségnyújtásban. Ennek keretében a képzést tartottunk az önkéntes állománnyal rendelkező állami és civil szervezetek részére, továbbá ún. Önkéntes Kisokos formájában összeállítottuk az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó és az áldozatsegítő szolgáltatásokra vonatkozó legfontosabb információkat. Emellett online fórumot hoztunk létre az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervezetek számára, amely gyakorlati és szakmai ismeretekkel támogatja az érintettek szakmai tevékenységét.

Fontosnak tartottuk, hogy a feladatok megvalósítása során széles körű szakmai együttműködéseket alakítsunk ki mind az állami, mind a civil, illetve egyházi szervezetekkel. Az Áldozatsegítő Szolgálat területi szerveinek bevonása a végrehajtás feladataiba lehetővé tette a gyakorlati szempontok hangsúlyozását, a tapasztalatok szintetizálását.

Kiadványok

Értékrend-Korrekciós (csoportos) Foglalkozás Módszertani Kézikönyve – 2017.
Tájékoztató – A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Értékrend-Korrekciós Programjáról – 2017.
NBS 8.3.2. A oktató filmek – 2016.
NBS 8.3.2. /8.3.3. A Protokollok – 2016.
A kockázatértékelés a pártfogó felügyelői munkában kézikönyv – 2016.
A másodlagos áldozattá válás elkerülésének képzési anyaga – 2016.
A másodlagos áldozattá válás elkerülésének kézikönyve – 2016.