A mediáció egy konfliktuskezelő módszer, amelyet a legkülönfélébb vitás helyzetek megoldása érdekében lehet alkalmazni (pl. szomszédsági, családi, párkapcsolati, gazdasági viták).

A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet szerint a bűncselekmény illetve szabálysértés elkövetése a terhelt illetve eljárás alá vont személy és a sértett között speciális konfliktust eredményez, amelyet a mediáció igazságszolgáltatási rendszerbe adaptált módszerével többnyire sikeresen lehet kezelni.

A büntető- illetve szabálysértési ügyekben  alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) legfontosabb jellemzője, hogy:

  • két vagy több fél vitájában,
  • a felek önkéntes beleegyezésével,
  • egy semleges harmadik fél (mediátor/ közvetítő) jár közben.

 A mediátor (közvetítő):

  • független és pártatlan,
  • titoktartási kötelezettség terheli,
  • segít tisztázni a konfliktus természetét,
  • segít olyan jóvátételi megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő, teljesíthető,
  • a megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek.


KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS BÜNTETŐÜGYEKBEN

Mediációt a kevésbé súlyos bűncselekmények esetén lehet alkalmazni. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény az alábbi fejezetekhez tartozóan ad lehetőséget az eljárás alkalmazására:

  • élet, testi épség és egészség elleni (XV. Fejezet),
  • emberi szabadság elleni (XVIII. Fejezet)
  • emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények (XXI. Fejezet)
  • közlekedési bűncselekmények (XXII. Fejezet),
  • vagyon elleni (XXXVI. Fejezet) és
  • szellemi tulajdonjog elleni (XXXVII. Fejezet) bűncselekmények

miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett.

A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

A közvetítői eljárást a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetve ügyvédje önként kezdeményezheti. Az önkéntességet és az együttműködési szándékot az eljárás teljes szakaszában vizsgálni kell.

Ha valamelyik érintett az ügyben mediációt szeretne kérni:

  • a rendőrségen, vagy
  • az eljárás ügyészi szakaszában szükséges írásban jeleznie.

Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és az eljárás legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztéséről szóló döntést minden esetben az ügyész vagy a bíró hozza meg.


KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKBEN

2014. január 1. napjától a Pártfogó Felügyelői Szolgálatok feladatköre bővült a szabálysértési ügyekben lefolytatott közvetítői eljárások lebonyolításával. A mediáció, mint módszer elvárásai, technikái, mind a büntető, mind a szabálysértési eljárásokban azonos, az eltérést az eljárások jogszabályi keretei, elsődlegesen a határidők adják meg.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs.tv.) 82/A – 82/K. §§-ban a büntetőügyi mediáció szabályozása alapján rendezi a szabálysértési mediáció általános elveit és kereteit.

A törvény értelmében 2014. január 1. napjától a szabálysértési eljárás során

  • az eljárás alá vont személy vagy a sértett fél indítványára
  • a járásbíróság vagy a szabálysértési hatóság
  • az eljárást 30 napra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, amennyiben ahhoz
  • mind a két fél hozzájárulását adta,
  • az eljárás alá vont személy elismerte felelősségét az elkövetett cselekmény miatt és nem áll fenn vele szemben kizáró ok.

A Szabs.tv. alapján felnőtt korú eljárás alá vont személy esetében az elzárással is sújtható, míg fiatalkorú eljárás alá vont személy esetében valamennyi szabálysértés miatt indult eljárás során lehetőséget biztosít az ügy közvetítői eljárásra utalására.

Amennyiben a felek a megbeszélés során megállapodásra jutnak, azonban a megállapodásban foglaltak teljesítésére nem elegendő az eljárásra nyitva álló 30 napos határidő, az elrendelő a megállapodás teljesítése érdekében 30 nappal meghosszabbíthatja a közvetítői eljárást.


A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS MENETE

A két eljárás jogszabályi keretei különbözőséget mutatnak ugyan, azonban a módszertan szakmai kérdései, irányelvei megegyezőek. Mediátoraink sokféle konfliktushelyzetben járnak el, a megoldási folyamat szemlélete azonban azonos bármilyen konfliktusról, a mediáció bármely területéről legyen is szó.

Az elrendelő határozat igazságügyi szolgálathoz érkezését követően a mediátor telefonon vagy levélben felveszi a kapcsolatot a felekkel, tájékoztatja őket az eljárás céljáról, menetéről és a mediáció helyszínéről, időpontjáról.

A mediációs ülésen az ügy sértettje és az elkövető egyszerre és személyesen vesznek részt. Mindkét félnek lehetősége van elmondani, hogy hogyan érintették a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételében.

A mediátor a felek közös megállapodását a helyszínen írásba foglalja, amelyet aláírnak. A mediátor az iratot elküldi az elrendelő hatóságnak. A mediáció során elhangzott információk titkosak, az ott keletkezett iratok más eljárásban (például biztosító előtt folyamatban lévő ügy) nem használhatóak fel. A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését.

Eredményes eljárás esetén a mediátor erről jelentést tesz az elrendelő hatóságnak, aki dönt az eljárás megszüntetéséről, illetve bizonyos bűncselekmények esetén a büntetés korlátlan enyhítéséről.
Ha a megállapodásban foglaltak nem teljesülnek, vagy nem jött létre megállapodás, a büntető- illetve szabálysértési eljárás a rendes menetében folytatódik tovább.


KIK A MEDIÁTOROK (KÖZVETÍTŐK)?

A büntető- illetve szabálysértési ügyekben folytatott közvetítői eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalok e feladatra kiképzett pártfogó felügyelői járnak el mediátorként.


MI A MEDIÁCIÓ ELŐNYE A HAGYOMÁNYOS BÜNTETŐ- ILLETVE SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSHOZ KÉPEST?

  • gyorsabb és kevésbé formális eljárás, a felek aktív részesei, alakítói a folyamatnak;
  • a felek több információt kapnak az eljárásról és  annak kimeneteléről,
  • a sértett érdekeit is hangsúlyosabban veszik figyelembe: sikeres mediáció esetén a sértett jóvátételt kaphat, valamint megbánást és bocsánatkérést az elkövető részéről,
  • a sértett megismerheti a tényállásszerű cselekmény elkövetésének okait, ez segíti az újabb áldozattá válás megelőzését és segíti az átélt trauma feldolgozását,
  • az elkövető szembesül tettének következményeivel, empátia alakulhat ki a sértett irányában, ami a bűnmegelőzés érvényesülését erősíti,
  • az elkövető elkerülheti az eljárás folytatását, és nem válik büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető.


A közvetítői eljárás illeték- és díjmentes.


2007. január 1. napja, a jogintézmény bevezetése óta a mediátorok 40.000 közvetítői eljárást folytattak le büntető- és szabálysértési ügyekben.