A pártfogó felügyelők által készített környezettanulmány funkciója és felhasználási köre 2015. január 1-től bővült.

A környezettanulmány továbbra is a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz, ugyanakkor a fiatalkorú terheltek ügyein kívül 2015. január 1-től környezettanulmányt kell készíteni az elzárással is sújtható szabálysértés miatt eljárás alá vont fiatalkorúak, illetve a bűncselekmény, illetve az elzárással is sújtható szabálysértés tényállását megvalósító gyermekkorúak ügyeiben is a gyámhatóság megkeresése alapján. A környezettanulmány elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a gyermekkorút, illetve a fiatalkorút, valamint törvényes képviselőjét, gyámját, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a gyermekkorút, illetve a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, illetve értékeli e tények, körülmények és a bűnelkövetés közötti összefüggést. Tartalmazza a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú lakókörnyezetére, lakhatási körülményeire, családi körülményeire, oktatásban, képzésben való részvételére, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, szabadidő eltöltési szokásaira, gondolkodási, viselkedési mintáira, a gyermekkorúnak, illetve a fiatalkorúnak a gyanú szerinti bűncselekményhez, szabálysértéshez való viszonyára, illetve jóvátételi szándékára vonatkozó információkat. A pártfogó felügyelő a vizsgált tényezők értékelése alapján meghatározza a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének fokát.

A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít továbbá a kegyelmi eljárás során, és az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során.

A pártfogó felügyelők évente 12-13 000 környezettanulmányt készítenek.