A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Törvény) és az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet értelmében a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalokban felállításra kerülő szervezeti egységek.

AZ ADÓST MEGILLETŐ CSŐDVÉDELEM AZ ALÁBBIAKAT JELENTI:


  • végrehajtás, valamint zálogtárgy kényszerértékesítése nem kezdeményezhető, nem indítható;
  • folyamatban lévő végrehajtás, kényszerértékesítés felfüggesztésre kerül, foglalás hatálya fennmarad;
  • minden hitelező az adósságrendezési eljárásban érvényesíti követelését és annak keretei között kap kielégítést;
  • az adós részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére;
  • az adós a lakóingatlanára zálogtárgy-elkülönítést kezdeményezhet, ha ezt a jelzáloghitelező engedélyezi, és a többi adósság rendezése érdekében türelmi időt ad az adósnak a tőkerészletek megfizetésére;
  • ha az adós az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határozatot betartotta, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti, a mentesített összeget tehát később nem lehet tőle követelni.


BÍRÓSÁGON KÍVÜLI ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS


Az adósságrendezés érdekében a Törvény első lépcsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást szabályoz. Az előzetes, bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alkalmas arra, hogy az adós hosszadalmas bírósági eljárás nélkül érje el a tartozásai átütemezését és az esetleges fizetési könnyítéseket vagy más olyan megoldást, amely a fizetési nehézségeit csökkenti.

A bírósági eljáráson kívüli megállapodás megkötésére irányuló – a jelzáloghitelező pénzügyi intézmény mint főhitelező koordinálásával megvalósuló – adósságrendezési eljárás megindítását be kell jegyezni a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásba (adósságrendezési nyilvántartás), továbbá a megkötött egyezséget regisztrációs célból meg kell küldeni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.


BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS


Ha a bíróságon kívül nem jön létre az adós és a hitelezők között megállapodás, vagy nincs olyan pénzügyi intézmény, amely főhitelezői minőségében vállalná a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás koordinálását, akkor az adósságrendezés az adós feletti állami felügyelet mellett, bírósági polgári nemperes eljárás keretében folytatódik. Az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő megkísérli az adós és a hitelezők között az egyezség létrehozását, amelyre vonatkozóan részletes feltételrendszert szabályoz a Törvény. Egyezségkötés hiányában a Törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal történik meg az adós vagyonának és jövedelmének a hitelezők közötti felosztása oly módon, hogy az adós és családja lakhatásához, mindennapi életviteléhez, az önálló vállalkozása folytatásához minimálisan szükséges vagyon és jövedelem az adós számára visszahagyásra kerül.

Az adósságrendezési eljárás alatt a bíróság feladatainak ellátását a területi Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelők segítik. Feladatuk a bírósági döntéshozatal előkészítése, támogatása, az adós pénz- és vagyongazdálkodásának felügyelete, az adós esetleges visszaélései esetén eljárások kezdeményezése, a hitelezők számára a követeléseik nyilvántartásával, azok kezelésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása, az egyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása, az egyezségben, illetve (sikertelen egyezségkötési kezdeményezés esetén a bírósági adósságtörlesztési határozatban) meghatározott vagyontárgyak jogszabályban szabályozott, ellenőrizhető, nyilvános értékesítése, az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.

Az adóst csak a csődegyezségben vagy bírósági adósságtörlesztési határozatban megállapított kötelezettségek végrehajtását követően és a Törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén fogja a bíróság mentesíteni a fennmaradó tartozásai megfizetése alól, ezért az adós érdekelt a csődegyezség betartásában. Az adósságrendezés időszaka nem lehet több 5 évnél, kivételesen méltányolható esetben lehet ezt legfeljebb 2 évvel meghosszabbítani. Az eljárás megszüntetését vagy befejezését követően az adós újabb csődvédelmet leghamarabb csak 10 év múlva kezdeményezhet.

További információkért keresse fel a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapját:

www.csodvedelem.gov.hu