Kárpótlás

A politikai rendszerváltások idején törvényszerűen merül fel a múltbeli sérelmek kiigazítására, illetve a sérelmek következményeinek enyhítésére vonatkozó társadalmi igény. Magyarországon az országgyűlés 37/1990. számú határozata fogalmazta meg először a kárpótlást, mint aktuális jogi feladatot, leszögezve, hogy a kárpótlás célja az emberi élet és személyes szabadság ellen irányuló jogtalanságok lehetőség szerinti orvoslása a társadalmi igazságérzet figyelembevételével.


A) SZEMÉLYI KÁRPÓTLÁS

Az 1992. évi XXXII. törvény az 1939. márciusa és 1989. október 23-a közti időszak sérelmeinek kárpótlását tűzte célul, ideértve elsősorban az emberi élet elvesztése és a szabadság elvonása formájában megnyilvánult jogsértéseket. Külön jogszabály, a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény rendeli jóvátételben részesíteni a politikai okból elszenvedett szabadságelvonás következtében, illetve a 1944-45-ös nemzeti ellenállás és az 1956-os forradalom során munkaképesség-csökkenést szenvedetteket.
 
Jelentősen bővítette a kárpótlásra jogosultak körét az 1997. évi XXIX. törvény, (majd a határidők ismételt megnyitásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény) elsősorban azzal, hogy az élet elvesztéséért járó kárpótlást kiterjesztette a deportálás vagy kényszermunka alatt elhunytak hozzátartozóira, illetve a magyar hatóság politikai önkénye miatt életüket vesztettekre.
 
A személyi kárpótlás részét képezi az 93/1990. kormányrendeletben, valamint a 74/1991. és a 174/1992., illetve az 51/1992. kormányrendeletben meghatározott esetekben, saját és hozzátartozói jogon járó nyugdíj-kiegészítés. A nyugdíj-kiegészítésre vonatkozó igényeket külön eljárásban bírálta el a kárpótlási szakterület.



B) VAGYONI KÁRPÓTLÁS

Vagyoni kárpótlási igényt legutoljára 1994-ben volt lehetőség benyújtani. A vagyoni károkért nyújtható kárpótlás világos keretek között mozgott, maximumát jelentette az a vagyoni állapot, amelyben a sérelmet szenvedett a sérelem elszenvedése nélkül élt volna, ugyanakkor gátat szabott a kárpótlás mértékének a nemzetgazdaság teherbíró-képessége is. Mindezek figyelembevételével, az elszenvedett kár mértéke alapján kiszámított átalányösszeg névértékének megfelelő kárpótlási jegy fizetésével zajlott le Magyarországon a vagyoni kárpótlás.

A kárpótlási jegy speciális értékpapír, amely az állammal szembeni követelést testesíti meg, és birtokosát állami vagyon vásárlásra jogosítja fel. Az ország termőföldkészletének 30%-a került a kijelölt földalapok árverései nyomán magánkézbe, de sokan vásárolták meg – részben vagy egészben – kárpótlási jegyért önkormányzati lakásukat. Néhányan, a 60 éven felüliek közül életjáradékra válthatták kárpótlási jegyüket, míg a legtöbben az értékpapírpiacon értékesítették a kárpótlási jegyeket.

Mára a vagyoni kárpótlás lezárult.

Menü

Főoldal

Navigáció